A Cseh Katalinhoz köthető céghálózat ügyében adócsalás gyanúja miatt eljáró Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) újabb jogsegélykérelmek kibocsátását kezdeményezte – értesült a Magyar Nemzet –, miután kiértékelték a Prágai Kerületi Ügyészségtől kapott válaszokat. Korábban azért fordult a NAV a cseh hatóságokhoz, mert a vizsgált cégcsoportban egy cseh vállalat neve is felbukkant, így banki adatokat, adóbevallásokat és szerződéseket kértek tőlük.
Dokumentumokat, e-maileket, könyvelési iratokat szeretnének beszerezni
A magyar adóhatóság a litván szerveket azért keresi meg, mert szükségessé vált a céghálóhoz sorolható Holotech Hungary Kft. részére értékesített gépek összeszerelésével megbízott litván állampolgár tanúkihallgatása, ő információkkal tud szolgálni a megbízásával, valamint gépek összeszerelésével kapcsolatban.
Lengyelország esetében pedig egyrészt a Pawama sp zoo lengyel illetékességű cég pénzforgalmi adatainak beszerzése miatt vált szükségessé a jogsegély. Másrészt a Cseh-csoporthoz köthető Pannónia Nyomda Kft. és az Unitech Kft.-vel végzett gazdasági események kapcsán keletkezett dokumentumokat, e-maileket és könyvelési iratokat szeretné a NAV megkapni.
A Cseh Katalint érintő céghálózat ügyei tavaly kerültek nyilvánosságra, köszönhetően az Anonymus-álarcos alak videóinak. Az adatok arra utaltak, hogy a cégháló tagjai
a működésüket összehangolva, szisztematikus módon pályáztak uniós pénzekre
és nyertek el gyanús körülmények között 4,8 milliárd forintot – írja a lap, amely emlékeztet arra, hogy a NAV szakemberei áttekintették a nagyjából féltucat vállalkozásból álló csoport elmúlt években benyújtott uniós pályázatait. Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is.
A Közbeszerzési Hatóság is feljelentést tett
A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek, az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a cégháló tagjai tíz pályázaton teljesen vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt, egy gépre, egy technológiai megoldásra többször is pénzt kérhettek. A Magyar Nemzet szerint ezt a feltételezést támasztja alá, hogy az adóhatóságnál úgy vélik: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s több pályázat esetében is azonos számlákat tüntettek fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.